Keresés a honlapon:

Suhai Pál: Tiéd e ház

 

      Tiéd e ház

 

Tiéd e ház, de csak ha véded,

ha óvod, fog megóvni téged,

azé, ki benne él, ki lakja

s világra ráadásul kapja,

akár a gyermek is szülőjét,

tavaszra nyárt s a nyárnak őszét.

 

E ház csak ház s mindenkié ez,

ki benne él s iránta érez,

jóból elég is ennyi, hogyha

tiéd a kertje s bent a konyha

és mind, mi benne forr, hogy össze

az élted másokéval kösse.

 

Tiéd e ház, habár egészen

nem volt s nem is lesz terve készen,

mégis tiéd s a gondja, jussa,

az ajtaját hogy csukja, nyissa

s tiéd, míg sorsod rád kirója,

minden barátja, árulója.

 

Tiéd e ház, bár nincs ezüstje

s kisebb a lángja, mint a füstje,

talán ezért is fújja egyre

képét parázsnál vörösebbre

a kis pimasz, amíg az üstben

a lekvár fő s mi itt az estben.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2017-10-08 07:35:12

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.