Keresés a honlapon:

Köves István: Katalógus cédulák – Joyce Carol Oates

 

 

 

Joyce Carol Oates

 

Jó csaj. Én mondhatom így, hisz egyidős velem.

Magyar, zsidó felmenőkkel dicsekszik, de ma már ki nem?

Szikár, céltudatos, talán túlságosan is.

Mindenesetre a nyomasztó félelemkeltés professzorasszonya,

a detroiti mocsok, erőszak leltárfestője, miközben máig

nehezen tudja felejteni az Öböl-háború áldozatait.

Rengeteg könyve jelent meg, főleg Amerikában,

de Európában, nálunk is tábora van.

Még a rossz könyvei is jók.

Láttam, a Szabó Ervinben sem férnek egyetlen polcra.

Mióta kisiskolásként megtanulta a betűket s a nyelvtant,

szüntelen ír, folyamatosan, mindent följegyez,

bárhová megy, útközben is ölében a laptop,

s minden sorát beilleszti később könyveibe,

minden bekezdést, mondatot, szót,

semmit nem hagy veszni, amit egyszer papírra vetett.

Futás közben is fogalmaz, mint Murakami Haruki,

igaz, állítólag Carole ma már inkább csak levezet, kocog.

Mindenképp szívós fehérnép.

Két férjet fogyasztott, egy fehéret, egy feketét.

Gyerekek?  Nem, nem, arról nem hallani!

De mondom, az irodalomnak él.

Minap is azt találta nyilatkozni egy nőmagazinban,

hogy a széles mosolyú, csekkfüzetes apukák seggfejek.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2017-07-19 07:00:19

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.