Keresés a honlapon:

Kántor Zsolt versei (A kontextus összezsugorítása, Nihil Art, Wi-fi háló, busz-pók)

 

 

A kontextus összezsugorítása

 

Megérkeztem. A poggyász szétesett,

a holmik szétszóródtak, min dobókockák.

Zajlott a Ki nevet a végén?

„Társasjáték ez az ország.”

Megfogtad a csuklóm, eléggé durván vonszoltál.

Nehéz volt az izzadtság.

Átlátszó volt a parfüm.

Mintha a szívembe állt volna a hajtűd.

Kinéztem az ablakon. ézett az Úr Ege.

S akár egy önmagába gyűrt túra zokni.

Gally-gubancon gubbasztott egy cinege.

És rázuhant a szobára az est.

A kalitkában megnyikkant

egy rózsaszín mellű meggyvágó.

Ez menyei lény. Kommentáltad. A Hiába Hiányzó!

Láttam, ahogy figyelt.

Oszcilláció. Lehelted a whisky után.

A látvány és az élmény egybesült.

Megszülted Diszkomfort Zónám.

Nagypéntek délután.

(De már ez se bánt.)

 

 

Nihil Art

Ingeborg Bachmann emlékére

 

 

A fenyegetettség hogy terjed?

És mégis a befelé fordulás okozza a kárt.

A közöny, a fásultság, a Nihil Art.

 

Az időben stagnáló Igazság kiküzdése késik.

Hölderlin Celan fülébe súgja az Igét.

Nincs mea culpa. A lélek a testből kilép.

 

Anyáznak a friss misebor mellett.

Modor apellál a nyelvre.

De visszaszáll a bárkába a gerle.

 

Csőrében újszülött gyermek. –

 

 

 

Wi-fi háló, busz-pók

A Textus Lánya

 

Grimasz. Ezt tudom nyújtani Neked.

Autóbusz szépe. Szőkés-kék Nüánsz Lány.

Úgy pihen a táskádon a kezed,

mint 1 nagy hópehely a vörös sapkán.

 

Az esernyődön egy pók

Levehetem? Kérdezem gyorsan.

A busz népe nekem drukkol.

Megengeded, hogy kidobjam.

 

Leszállsz velem a Hizlaló téren.

Adsz egy cigit. S te is megszívod.

Én nem dohányzom.

Csak lélekben Hozzád húzok.

 

Azt mondod. Csak sétáljunk.

A tett hirtelen Túl Sok!

 

 

 

 

 

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2017-06-24 07:00:23

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.