Hepp Béla: Érintetlen
Tehozzád úgy értem, mint a csendhez,
hittel, hogy minden, minden itt van
ahogy kitöltesz, s visszareszketsz
ébren is vágyott álmaimban,
tehozzád úgy értem, mintha félnék,
hogy elfoszlik, amit szerettem.
Így kell maradjon, hogy lássam, él még
cikázó szikra kis jelekben,
tehozzád úgy értem, ahogy a szélhez,
hogy ujjaim közt érezzem álmom
rájuk fonódni, s ha semmivé lesz
könnyű legyen majd megtalálnom.
Tehozzád úgy értem, mint a tűzhöz,
forróságod, elhittem, éltet,
s most minden pernyében vágyam üldöz
újra égni elmúlt meséket...
Tehozzád úgy értem, Érintetlen,
hogy észre sem vetted álmodásom.
Szerettem volna,
és mégse tettem.
Talán egy másik állomáson...
Megjelent: 2014-08-02 20:37:41
 |
|
Hepp Béla – aLéb – (Budapest, 1961) költő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
