Birtalan Ferenc versei (Márciusvég, Április 1, Tudod, barátom)
Márciusvég
mintha talpam alá szelídülne a murva
a vadszilvafa virága szirmait elém hullja
fehér szőnyegét milliomodszor újra teríti a tavasz
rigó- és gerleszóban de már semmi sem ugyanaz
Április 1
betettük a vázába a krizantémokat és a rózsát
tomi most is vitt neked
s egy flakonban biztos ami biztos
másfél liter vizet
mondtam öntsd teli nem kell bánni a fölösleget
aztán törölgettem a foltokat a virágpapírral
persze nem nagy sikerrel
s észrevettem billeg a lap
ennyit a mesteremberekről bosszankodtam
az örökkévalóságról
s hogy mit kéne rávésetni a kőre
és nem bánja-e a maradék vizet
tőled balra a mögöttes szomszéd sírkövén
van egy parányi tó ha beleönteném
jobboldaladon megigazítottam egy kidőlt cserepet
élt harminckilenc évet
valami gebasz ott is lehetett
szintén jobbra fölötted egy vöröses kő
lakója születési évét nézve
egy lap irodalmi rovatánál lehetett szerkesztő
más nem volt semmi
tomi kérdezte
szeretnék-e veled kicsit egyedül lenni
nem
feleltem
túl nagy a gyakorlatom
s különben is tudom milyen esetleges
ki kit előz éppen ki kit követ
április van napsütés meleg
menjünk míg élünk
a látogatási idő után
hadd beszéljenek ki minket a sírkövek
Tudod, barátom
versek között ha jársz
a lehajtott fej semmit nem ér
betűzgetsz szerelmeket istenszidalmat
szál virág mellé írt ígéretet
örökkéket kőbe vésve
mennyi gondolat sírokon túlra
nyüszítés az egyföltámadottra
minden el van kúrva
hol a válasz a sok miértre
mon ami ez az élet
amíg itt vagy
addig a sok bölcs idézet
a többi jajgatás csak
aztán jön egy sor
vállára vesz
és nekiindul veled az égnek
Megjelent: 2017-06-01 07:00:04
 |
|
Birtalan Ferenc (Budapest, 1945. VII. 25. - Budapest, 2018. IV. 10.) költő, író |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
