Videó

A fugabudapest csatorna videója




Keresés a honlapon:


Oláh András versei (magyarázat, túlél minket ez az ősz is, árnyékban, tévedéseink)

 



magyarázat

(Pilinszky János emlékének)

 

a tudás fájának gyümölcsét

férgek rágták szét

az édenkerti állomáson

sovány bakter integet

semmi tolongás

sehol az örvénylő sokaság

csak egy kihalt váróterem

s a végtelenbe futó sínek

reménytelen magánya…




túlél minket ez az ősz is



levert dió a szívünk

félszegen vetkőznek a fák

sápadtan zizzen a temetői avar

elnyúló árnyékunk

suta fejfákra feketül

összegyűrt zsebkendő a fájdalom

s legszívesebben kiretusálnánk

magunkat erről a képről

ahol örökre megállt az idő




árnyékban



hibát hibára cseréltünk

s most bennem sötétlesz megint

ujjaimmal körbejárom tested határait

de tenyeremhez kő illik

múltunkhoz betört ablakok…

másodszor is átléptük a határt

s reszkető pincehidegben bekötött

szemmel éljük az utolsó perceket

míg kihalsz belőlem végleg

– mert nem hitted el

hogy a szavakkal ütni is lehet





tévedéseink



mióta együtt alszunk alig álmodok

de veled maradtam miként a bűntudat

– mára a könnyek nedves

barázdákat hagytak az arcodon

elvéreztek a megskalpolt szavak

még bocsánatot kérni sem tudok

hiába kérdeznél újra

fájsz… torkig vagyok…

az időből kifogytunk végleg

lenyomatunk árván lóg a levegőben

utolsó tolvajod vagyok

pedig volt idő amikor még megérdemeltelek



  
  

Megjelent: 2017-05-12 07:00:37

 

Oláh András (1959)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.