VideóA MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum csatorna videója Keresés a honlapon: |
Vörös István versei (Az örvösmedve, Számlázás, Hajnali vadászat)
AZ ÖRVÖSMEDVE
Úgy nézek ki, mint egy lerongyolódott medve. Rosszkedvű örvösmedve az állatkertben. A szabadban veszélyes lehetne, nagyon veszélyes. De itt a sárban üldögél. Bámul ki a sűrű rácson. Előbb cinkék egymást bíztató csivogása. Felhős júliusi délelőtt. Végre megáll két látogató is, elkoszolódott galléromat bámulják. A többi medvénél kisebb ugyan, ez igaz, de igazán vérmes, vad, kegyetlen, kiszámíthatatlan, mélyed egy újabb látogató a leírásomba. De ő be se néz a ketrecablakon. Ilyen lehet öregedni. Mint vissza- fiatalodni. Te már csak 20 vagy? Ilyen lehet medvévé válni. Valamikor te azért mégiscsak igazi ember voltál! SZÁMLÁZÁS
1
Számlaszáj. Adószáj. Égjegyzékszám.
2
Szám a szám. Ad és elvesz. Felír, kihúz.
3
Az égjegyzékből kihúzva lenni jobb?
4
Számlaszájába tömi, adószájából kiköpi. Elveszi, amit ad.
5
A szám még a szám, de a fülem már alig fülel nekem.
6
Égegyezség felbontva.
7
De az ég visszacsukva. HAJNALI VADÁSZAT
Hajnal óta folyamatosan lövések hallatszanak a közeli távolból. Melyik állatért rettegjek így nyár közepén? Egy gyakorlott fül a durranásokból megmondaná, mivel lőnek – így azt is, hogy mire.
A sík vidéken a távol sincs messze, de ami közel van, az se látható. A szabad tér a térélmény hiánya.
Most kétségbeesett vadlúdhangok. Tehát akkor ők? Három újabb lövés. Gerlekrúgatás a közeli fenyőfán.
Megjelent: 2017-02-09 08:00:00
![]() |