Keresés a honlapon:

Tóth Irén Morci versei (Hóesés, ha fázol)

 

Hóesés

 

A hidegfront fejfájás alakban érkezett,

mondtam Lilinek, sétáljunk kicsit,

a friss levegő többet ér, mint a gyógyszer,

vegyünk fel pelerint, fejünkre kucsmát,

nyakunkba sálat, kezünkre muffot,

mint az úri hölgyek, és söpörjük végig

szoknyánkkal a havat.

Szánkázhatnánk is, ha volna

aki két bohó nőt felhúzna

a Király dombra,

és vidáman sikítva siklanánk alá.

Vagy mint régen, lenn vidéken,

lovasszánon, lószőrpokróc melegében

.................

Esti séta lett belőle, csendes, lassú vonulás,

szoknyánkat a só szétmarta,

homok került a ráncokba,

de elmúlt a fronthatás,

és végig a Király utcán a lámpák körül

millió hópehely- szentjánosbogár táncolt,

és amikor Lili fázott, mintha élne,

megígértem, veszek neki hótakarót,

beborítom, ne reszkessen, jó lesz télre

 

ha fázol

 

úgy jöttél mintha azt mondtad volna

számomra te leszel ezentúl Isten

hiába tiltakoztam

hogy keress más híveket

ránk ült valami régi átok

amitől őrzősasod sem védhetett

belenyomorodunk

és néha már engem is

ráz a hideg ha te fázol

a konvektorra ülök melegedni

mikor becsukódik mögötted

az ajtó

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2017-01-27 08:00:36

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.