Birtalan Ferenc: PÁR KARCSAPÁS
minden álmomban valami rossz van
már az elalvás is nehéz
kis nyugtató fél Eunoctin
vacak az éj és kín az ébredés
valamit nem érek el soha
persze mindig de valahogy mégsem
máskor majdnem meghalok
kicsit csupán soha nem egészen
gyerekkoromban mennyit röpültem
pár karcsapás az égbe vitt
most vonatok autók törnek össze
visszavágták az angyal szárnyait
apám kísértett szegény volt nyöszörgött
pedig sírni sosem láttam
feküdt félig egy ócska tródlin:
fiam meghalok gégerákban
de hisz ő volt a kivétel eddig
elkerülték a tumorok
s ha hihetek a boncmesternek
bármi de nem az volt az ok
ám az álmot ez nem érdekli
átrajzol múltat és jelent
tompíthatnám vad gyógyszerekkel
de helyre állna-e a rend
mit tegyek hát ha küzdenem kell
harc nélkül föl nem adhatom
végtelen lesz-ami-leszben
kell egy hajnalon összeomlanom
Megjelent: 2014-07-30 21:21:35
 |
|
Birtalan Ferenc (Budapest, 1945. VII. 25. - Budapest, 2018. IV. 10.) költő, író |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
