Videó

A Kincskereső videója.




Keresés a honlapon:


Gulisio Tímea versei (A Hős, A lények, Csömör)

 

A Hős

Szeretem nézni ahogy beléd megy
Vagy kijön belőled valami
Te vagy a minden és a semmi
Megszüntetni majdnem olyan érzés
Mint alkotni csak könnyebb
Belenyúlni az életbe hatni a világra
Bemesélni az embernek
Hogy ufók szellemek nincsenek
Csak magától féljen
Leszedálni nehogy rájöjjön
Nem más mint betöltetlen lyuk
A dicsőségfalon

 

A lények

A lények, amik székletet, vizeletet ürítenek
VIP partikra járnak, Eviant isznak és Guccit viselnek.
A lények, amik csak magukról olvasnak
Mégse említhetők egy lapon magukkal.
A lények, amik ismeretlenek, olyanok, mint mi,
És mint az istenek.
A lények, amik elérhetetlenek
Egy ölelésért könyörögnek.
A lények, amik erős fényben világítanak
Sötét barlangokban honosak.
A lények, amiktől félünk
Tőlünk félnek.
A lények, amik mindenkinél szebbek
Csak arcok, csak brandek.
A lények, amik mindig tökéletesnek tűnnek
Léteznek, de nem élnek.

 

Csömör

Engem már semmi se izgat.
A halottak csak a filmekben támadnak fel.

Mióta ismerlek, megnémultam.
Csak neked lenne mit mondanom.

Tudom ki vagy, bárhogy is tagadod.
Te vagy a plasztika és az orr.

Szerelmünk meghitten szégyenletes.
Mint a takaró alá fingás.

Kellemesen langyos.
Mint a félig-kihűlt lábvíz.

Engem már senki se izgat.
A halottak csak a filmekben támadnak fel.

  
  

Megjelent: 2016-06-18 07:00:00

 

Gulisio Tímea (Marcali, 1989) költő, író, festő, előadó

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.