Zápor György versei (Gátőr, Lomok, Titok)
Gátőr
Bogár a padlón lassan lépked, majd gyorsul a lába
Felrohan a falra a hulló meszet hat láb szántja
Kilel a hideg.
Kenyeret rágok addig is élek, serceg a lámpa
Állok a parton két harapás közt meghal egy szárcsa
Feje a tied.
Kenyeret rágok addig is élek, serceg a lámpa
Bogár a padlón lassan lépked, majd gyorsul a lába
Állok a parton két harapás közt meghal egy szárcsa
Felrohan a falra a hulló meszet hat láb szántja
Feje a hideg.
Lomok
egyszer, nálam, a szobában, esett az eső.
a nyitott ablakon bejött egy ciklon.
kénytelen voltam a konyhában,
a szekrény aljából, a lábasok mögül
előkeresni egy anticiklont, és azt ráereszteni
a szobában esőt okozó ellentettjére.
kisvártatva, nálam, már jó volt az idő,
csak kint esett.
Titok
egy ágakra akadt magnószalagot
csuklómra tekertem át.
kabátom ujja alatt vittem,
otthon befűztem és nyomtam egy pléjt,
hogy megtudjam, mik a kidobandó zenék.
a szobámban egy órán át sztereóban bömbölt,
ahogyan nőnek a fák.
Megjelent: 2016-03-09 08:00:00
 |
|
Zápor György (Karcag, 1970 – Budapest, 2010) költő, író |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
