Debreczeny György: semmi (részlet – 31.-36. mellékdal)
semmi
(mellékdalok síkosító nélkül)
Ionesco-motívumok felhasználásával
(részlet – 31.-36. mellékdal)
31.
van amikor van időnk
és van amikor nincs időnk
a borotválkozásra
amit mindenki szeret
vagy úgy hogy van időnk
és van úgy hogy nincsen
a borotválkozásra
amit mindenki utál
van mikor van időnk
és van mikor nincsen
borotválkozáskor
arcunkat megvágni
a macskák már
a templomban vannak
de ki van a spájzban
de ki van a spájzban?
32.
szeretsz hadakozni?
borotválkozás idején
szeretsz vagdalkozni?
szereted a vagdalthúst?
frissen vagy konzervben?
mert a háborúban
frissen borotváltan
illik háborúzni
híd az ugyan nincsen
de visszafoglaljuk
mert a háborúval
lefoglaljuk magunkat
háborúzni mindenki szeret
háborúzni mindenki utál
előttem két út áll
elindulok mindkettőn
33.
istennek legyen hála
felmászott a macska
a fára
de lejönni már nem tudott
a falióra legyet üt
a falióra annyiszor út
ahányszor tetszik neki
de egyáltalán nem tetszik neki
most pedig ajtót nyitok
és bebocsátom a bibliaárust
akarom mondani
a biliárust
hirtelen nem is tudom
mit vásárolnék inkább
üdvösséget
vagy éjjeliedényt
34.
már megint rohamom volt
fél éjszaka ütlegeltem a faliórát
aztán imádkoztam
bár még habzott a szám
kicsit
de csitt
most új élet új szorongás
és új roham következik
új vásárlás pedig már van pár
bűnbocsátó cédulám
istennek a marketingnek
és a nyomdaiparnak legyen hála
most pedig elfoglalom méltósággal
méltó helyem az éjjeliedényen
megbocsátok a bűnbocsátó cédulának
és kitörlöm vele
35.
már nem reszket a lelkem
ivarérett kis strucc
madárka se szállott rá
így aztán
már ne is vedd zokon
de nem jutottál eszembe
kicsiny kis leányka
te a nagy világnak
kicsiny kis elfeledettje
üres volt a duna
és nem is szaladgált
én sem futottam utánad
mikor együtt voltunk
reszketett a kezem
roham után voltam
az isten áldjon meg engem
36.
ki mást ha nem engem
kicsiny kis leányka
mert én megérdemlem
megérdemlem azt én
senki nem tudhatja
hány éjszakát
üldögéltem én
könyvekkel a szememben
azt csak én tudhatom
viszont a mosolyom
az milyen gyönyörű
nem is jutsz eszembe
a hátamon cipeltem haza
ezt a csodás tükröt
amiben most éppen
nézegetem magam
Megjelent: 2016-02-19 08:00:00
 |
|
Debreczeny György (Budapest, 1958) költő, a Veranda Művészeti Csoport Alapító tagja |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
