Gulisio Tímea versei (A tökéletes első randi, A pince, Örökség)
A tökéletes első randi
Árut az alsó polcról, nőt a felsőről.
Esetleg lehúzni magamhoz,
a szart eladni aranyáron.
Nincs annyi ujjam ahány jegygyűrűm.
Az első randinkon rímeket szőttünk hányadékod köré,
verstanilag elemeztük, mit tartalmaz,
mert magad sem emlékszel mit ettél utoljára,
csak arra, hogy finom volt, mert én adtam a szádba.
Azt kérdezted őszinte szemekkel,
én is csak mímelni szoktam-e az orgazmust,
és hogy nekem igazi-e a szemem,
mert rajtad semmi se az. Ha akarom
leveszed a hajad vagy a csípőpótlásodat,
hadd lássam milyen átlagosan nézel ki,
döntsem-e így is szeretlek-e.
Döntöttem: kócos vagy reggel, de
felébredni és fel nem ébredni is csak melletted.
A pince
Olyan édes vagy, hogy szeretnék
beléd keseredni.
Alkoholgőzödbe fulladás.
Tartani a fejed, mikor hánysz.
Borospohárba keményedett rongyom,
már kicsavarni se lehet.
Csak hulla leszel te is.
Addig hadd éljek veled.
Örökség
Anyám azt akarta, nyírassam kopaszra fejem.
Ha már nem olyan sűrű a hajam, mint az övé.
Műttessem meg az orrom.
Ha már nem olyan fitos, mint az övé.
Játsszak pornófilmben.
Ha már nem vagyok frigid, mint ő.
Jelentkezzek valóságshow-ba.
Ha már nem lettem zenész, mint ő.
Anyám meghalt.
A rákját még örökölhetem.
Megjelent: 2016-01-30 08:00:00
 |
|
Gulisio Tímea (Marcali, 1989) költő, író, festő, előadó |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
