Kelebi Kiss István versei (Sci-fi, Tegnap visszavittem a tavat, Gipsz)
Sci-fi
chipet cseréltak az állatokban
legel a tigris az oroszlán béget
sárga irigységgel töltötték fől
a pufók naposcsibéket
fönn elektromos fecskék
négyütemű rovarra vadásznak
lenn a múltat hajtogotják
mint száradás után a vásznat
lombikot tisztel anyjaként
minden átlátszófejű gyermek
kik a Nagy Kód első vasárnapján
száloptika-csokrot visznek egy üvegnek
hasán divatos konnektorral
ketrecében körbe jár a vándor
vetített fűben lépked s ha elfárad
a mókuskerék is megáll magától
Tegnap visszavittem a tavat
a szőlőt akácos falta föl
a dűlőút beton-kérget növesztett
mintha csomót kötöttek volna
a madarak csőrére csend lett
talán miattam ki visszahoztam
a tavat tanyákat szekereket
talán zavarában az Idő próbálta
betapasztani a réseket
melyeken beömlött az almáskert
az ól a nádirigó fészke s amint
a nyesőnyél-napóra delet mutat
(anyám mosolyog apám lécet
keres hogy beszögezze a kutat)
fönn sas kering riadt gerle
búvik a lomb rejtekében
a kerítésen még nincs kapu
csupán akkora rés hogy
egy szekér éppen beférjen
Gipsz
mikor elindulnál éppen akkor
ott-fogó gyökeret eresztesz
ám jártodban ragaszkodnál már
megtalált utcában egy kerthez
üres nézőtér előtt ugrabugrálsz
pózolsz vagy pörögsz a keréken
meghajolsz majd folytatod tovább
a vastapsvárás kényszerében
de egyszer a csönd gipszként folyik
köréd és nincs több ugra-bugra már
s mikor lefejtik rólad nem leszel más
csak negatív héj melyből kirágott a halál
Megjelent: 2015-10-26 08:00:00
 |
|
Kelebi Kiss István |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
