Fűri Mária versei (Rozmár parti, Egy telefonra)
Rozmár parti
A hím rozmárok Alaszka partja mellett
Egy kis szigetecskén
Időnként összegyűlnek
Agyaruk minél nagyobb
Annál nagyobb helyet
Szakítanak maguknak
Azután elhevernek
Egy kicsit hemperegnek
Néha kagylót zabálnak
Nézd csak törött agyart
Nem hinnéd, mind vadállat
Ez ám a furcsa móka
A rozmár hím találka
Szikrázó napsütésben
Mosoly a téli égen
Alaszka partja mellett
Egy kis szigetecskén
Egy parti hímbuli
Egy telefonra
Vártak, el kellett volna mennem,
De nem volt hozzá kincsem.
Én voltam a bolond szűz, akinek
Lámpaolaja nincsen.
Kincseim lesüllyedtek a mélybe,
Úgy kellett felhozni onnan.
Egyenként minden igazgyöngyöt
Lenn keresgélni, hol van.
De csak néhányat leltem. Valaha
Nem egy volt, nem kettő, több száz.
Ellebegtek a tengermélyen,
Szétdobta őket a sodrás.
Ne legyenek, csak erre vágytam.
S jutalmul kaptam egyszer,
Hogy eltűntek egy találkozáskor.
Merülj halász most – szedd fel.
Megjelent: 2015-09-28 07:00:00
 |
|
Fűri Mária |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
