Keresés a honlapon:

Nyilas Atilla: Veszett idők („Az ékesszólásról” tételei)

 

Veszett idők

(„Az ékesszólásról” tételei)

 

I.

Ha Derby még él, egész Budapesten
a személyes védelmét élvezem.
Ha jelen van, kötekedhetek is,
aztán a többit már ő rendezi
lelkiismeretével, Úristennel.

 

II.

„Telihold van, ma este mindenki
hova megy haza?” — ezt a mondatot
Pauer Henriktől hallottam egy Neurotic-
koncert felvételén, és annyiszor idéztem,
hogy a rám legjellemzőbbek egyike lett.

 

III.

Ő mondta így: „…az őszi avaron,
egy vén tövisbokor aljában, melyre
csak egy rossz csillag sanda fénye süt:
maradok egyszer, Henrik Pauer, fekve,
megáldva és leköpve mindenütt.”

 

IV.

És úgy maradt, történetesen
a „Veszett idők” forgatása közben,
miután aláírta azt a szerződést, amely kikötötte,
hogy csak súlyos okkal marad távol tőle,
mint például váratlan halál.

 

V.

Voltak arcok a városban, egykor népszerűek,
akik aztán kimentek a divatból,
anakronisztikussá váltak,
egyre valószínűtlenebbnek tűnt föl, hogy még élnek,
és halnak is meg sorra — közéjük tartoznék?

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2015-09-06 07:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.