Császár László: élőszobrok
Lizának
a kiszámíthatatlan kiszámítható
aluljáróban élőszobor ezüst festékkel lefújt
mozdulatlan roppant test
néhány fémpénzért új pozícióba helyezi önmagát
semmi különös bámulni őt minek
mindenki önmaga szobrát faragja szakadatlan
keresi kutatja amit tükrében a legcsábosabbnak
értékén felül eladhatónak talál grimaszol
pofákat vág figurákat pózokat próbál
hőst alázatost bölcset gőgöst balgát
döntés kérdése minden szerepére
valaki bizonyára vevő
a sminkkészlet a jelmeztár kifogyhatatlan
forgatható köpönyegeket papírmasé
jelmezeket maszkokat cserélni
próbálgatni szakadatlan népvezér
költő altruista kurva artista milliárdos
focista zsebmetsző pornósztár
csillagász bandita hősszerelmes
gaz szívtipró babaarc kockahas
vs. intellektuális
neadjisten spirituális kéjgáz
magasröpt vagy mélyröpte
egyre megy a tükörnek szól az egész
végtére saját igazolóbizottsága
mindenki nincs bűn amelyre
önmagunknak ne adnánk feloldozást
a kórista titánnak szeretné láttatni önmagát
pedig ebben a teátrumban nincsenek hősök
se andalító muzsika se gigászi küzdelem
nincs tragédia ez tragédia
csetlésbotlás van a béna süllyesztők
emeltyűk között díszletmunkások
keverednek primadonnákkal
kellékesek vegyülnek
bonvivánokkal nem tudni
ki kicsoda a szuroksötétben
hol vannak itt díszletek
ez a lepattogzott fekete
rabicfal lenne az
statiszták téblábolnak
egy ellopott történetben
közkatonák ország
hadvezér nélkül
álmodják nép nélküli pártvezérek
cserbenhagyott tábornokok ők
hátuk mögül a hadsereg
gyáván megfutamodott
légtornászok közönség nélkül
háló nélkül életfogytiglanra ítélve
megnyílik a művészbejáró
özönlik az önjelölt
hőstenorok serege
a hercegjelmezes mindörökké
elfeledve ott gubbaszt
a súgólyuk sötétjében
a vasfüggönyön túlról beszűrődik
a közönség morajlása
kopár színpadon
vastagon mázolt
elrajzolt figurák
fülükre tapasztott kézzel
csukott szemmel hallgatják
bámulják a semmit
az ócska festéktől
lárvaarcukról a hús
cafatokban mállik le
a függöny fel sem
gördült a játék el
sem kezdődött
máris vége
a lámpák hirtelen
kialszanak
a mélybíbor lehull
mindent eltakar
a társulat tétován vaksin
új szereposztásra
vár az éjben
Megjelent: 2015-08-23 07:00:00
 |
|
Császár László (Budapest, 1953) költő, újságíró, szerkesztő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
