Keresés a honlapon:

Kalász István: Megértés

Felhívott mondta visszajött a
szülővárosába látni
szeretne
a lépcsőn megállt nézett
belépett átöleltem éreztem testén hogy
szidták sokat dolgozott várt virrasztott
éreztem hogyan ült huzatban ott
keresett ételmaradékot a hűtőben hajnalban
így öleltem ötven évét zihálását
testemmel fogtam be
tekintetét ami
másnak semmit sem ért most
velem volt nem csak
nálam mint régen ha
ment lefelé a lépcsőn
igazította szívét el tőlem
csak öleltem öreg testét
és megértettem hogy
meg fogunk halni - ő is én is -
tartottuk egymást megint
csöndes lassú megértésben.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2015-06-26 07:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.