Zápor György versei (Szerelemcsütörtök, Tán, Gázlóviszonyok a Dunán)
Szerelemcsütörtök
gyök2 fölíródik.
két egész szám hányadosaként.
és ebben a fölíródásban vannak kortyok,
meg van egy pakli cigi,
és sandítások,
félig vitt mosoly,
sóvár, hőbör,
szemezés, füsttől fakó.
mustrálja gyök2-t.
veszi ruhátlan reciprokát.
törtet törttel úgy osztunk.
törtet törttel úgy szorzunk,
hogy minden a helyén.
lebeg a vizek felett,
süvegeli Istent,
fogja lábát,
ott, birtokhatáron belül.
és nekiindul,
elébe a dolgoknak,
kaptat a lépcsőkön,
botlik,
felesik a járdára.
míg tápászkodik,
gyök2 taxiba száll.
eltűnik,
lehagyva a kanyarodó villamost.
gyalázza gyök2-t.
gyök2-t,
kinek hűlthelyén
elszakad a cérna.
Tán
csend és papír,
toll, betűk, számjegyek,
minden kijön.
gyök alatt kő,
derivált létezés,
integrált temető,
függvényből hóesés,
egyenletből tó,
hatványból sajt,
képletből só,
egyél!
majd ha végzel, megint,
törtet törttel, egészet egésszel,
és a többi varia, mit tudnod kell,
ha álmodból fölver a tanító,
rájössz-e?
egy osztás maradéka,
lehet hal és kenyér.
Gázlóviszonyok a Dunán
nincsenek gesztenyék.
még júniusban leszedték valamennyit.
puhán, tejesen.
a hattyúkat felborogatja a szél,
kalimpálnak.
aztán, majd, valamikor,
belefagynak a holtágba.
tán tavasszal átbillennek.
tán tavasszal dob nekik kenyeret.
hűlt ujjaival,
festékhibás szvettert gombol magára.
összekucorodik.
karcolja a stéget.
Megjelent: 2015-05-16 07:00:00
 |
|
Zápor György (Karcag, 1970 – Budapest, 2010) költő, író |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
