Tóth Irén Morci: Lili és a hit
Lili vállára kendőt borítok,
mert vasárnap van, misére megyünk.
Fején kalap, semmi smink,
lassan sétálunk, jólesik a friss szél,
kalapszalaglobogtató.
Sárga leveleket söpör az uszály.
Az Andrássyn ránk dudálnak, intenek,
de úriasszony nem néz hátra, megy tovább.
És látod, Lili, ez a kis kápolna,
itt volt a fiam elsőáldozó,
épp, mikor gyenge voltam
magamban hinni.
Most már a technika Isten házába költözött,
szenilisek és gyengén látók falról olvassák
a nagybetűs imát.
Csak állj Lili ott nyugodtan, a fal mellett,
Isten bárányának
megbocsáttatik minden, ez a hit.
Milyen béke van itt, látod Lili?
Csak tedd össze két kezed,
aztán Lajos atya megáld,
ha hiszel, talán életre kelsz,
válladra kendőt borítok minden vasárnap,
és misére megyünk.
Megjelent: 2014-07-18 05:42:55
|
|
Tóth Irén Morci (Szigetvár 1960) költő, író, festő, jelmezkészítő, a Veranda Művészeti Csoport elnöke és alapító tagja. |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.