Keresés a honlapon:

Fülöp Gábor: Naplemente

mint kiszúrt szemgolyó
lecsorog a föld arcán a napkorong
s vörös könny-szikrákat
hullajt az űrbe
emlékcseppek a feledésben
melyek halvány csóvát
vonnak maguk után fáradtan
s az is szertefröccsen később
mint a szenvedő velő
utána már bekap bennünket
az üres sötétség
hiába tapogatódzunk
egy ködös emlék kísért még
ujjaink hegyén
szemüregünk viszket
előrekúszik orrcimpánk
s hangforrást kutatva
kicsorbul fülünk
félelmünkben lerágjuk körmeinket
- csak csend és sötétség -

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2015-03-01 08:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.