Videó

Az M5 videója




Keresés a honlapon:


Köves István: Katalógus cédulák (Boris Vian, Elina Hirvonen, Ludvig Hohl és Klaus Merz)

 

Boris Vian

Kihallik a csillagok kattogása
a kozmosz fekete égboltjáról
a régimódi írógépből ömlik, bugyog
a gőzölgő, véres vidámság

a bővérű asszonyságok zsúrfiúja körött
pézsmaillatfelhő, afrodiziákumok buja illata,
palackzöld zsinórozású lazacrózsaszín
háziköntöse zsebében Navy Cut dohány lapul,
az illik majd a pipájába, a kanadai whisky mellé.
Rövid a mámor, kell a nonsalansz.

 

Elina Hirvonen

Félénk finn kislányként évekig rágta a körmét,
egész tövig, bárhova ment, csak kesztyűben tehette,
irigykedve nézte esténként a ködbevesző utcán
tovatűnő ifjú párok árnyképét a gyöngyöző falon.
Könnyűnek érezte a magányt,
fenyegetőnek a gonosz közelségét.
Később a tengerpartra vágyott,
ahol a lányokon színes fűzőjű sportcipő,
bő farmer és szűk trikó, amin egy kicsit
átsejlik a melltartó kapcsa.
Vagy egy tengerjáró fedélzetére, napozóágyba,
ahol föltekintve nagyon igyekszik, hogy
a kémény kavargó füstjében apja-anyja-bátyja
múltba vesző, torokfojtogató emlékképét visszatartsa,
de mindhiába, tovatűnnek, ahogy az sms-boríték
távolodik a mobiltelefon kéklő képernyőjén.

 

Ludvig Hohl és Klaus Merz

itt találkozott nálam, Budapesten,
az én olvasópolcomon, ezen a télen,
amikor szinte nem is volt mínusz Celsius.
Svájciak és mindketten német nyelven írnak.
Helvétia? Tell Vilmos, krómacél banktrezorok,
no, meg a szikrázó hegyek közt a műlesiklás,
ja és az órák, dögdrága kronométerek mérik az időt.
Mindezzel együtt is szűkszavú, kőkemény fickók,
a halál ki-bejár történeteikben, csak úgy,
hogy már cseppet sem irigylem az életüket
ott, a gleccserek szabta, égbenyúló jégfalak közt.

  
  

Megjelent: 2015-02-06 08:00:00

 

Köves István (Budapest, 1938. 03. 29.) költő, drámaíró

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.