Videó

A Vadász Erdész csatornáról




Keresés a honlapon:


Péter Erika gyerekzeteiből (Böhönc, a gyógylovacska, A csenevész csiga, Sártaposó Manó)

 

Böhönc, a gyógylovacska  

Böhönc kicsit idomtalan,
kedves, szelíd kanca,
jól nevelt és engedelmes
muraközi fajta.  

Sokat búsult, mert manapság
nem kell terhet húzni,
munka nélkül maradt szegény,
s kezdett dúlni-fúlni.  

Időben jött a segítség,
mikor eljött érte
Piroska a gyógytornásznő
s nemes tettre kérte.  

Gyógylovacska lesz holnaptól,
szép lesz minden napja,
sok-sok felnőtt s beteg gyerek
gyógyulhat majd rajta.

 

A csenevész csiga

Csenevész volt Csiga Soma,
alig látszott meg a nyoma.

Ebédelni tízszer hívták:
Kóstolj sóskát, palacsintát!

Csemegézz egy icipicit,
rebarbarát, rizibizit!

Könyörögtek: Egyél Soma,
vőlegény nem leszel soha!

Hasztalanul csalogatták,
ki sem dugta rá a szarvát.

Csigaházból ki sem látszott,
elfáradt, ha csöppet mászott.

Csúfolódtak: Te, kis vézna,
vékonyabb vagy, mint a cérna!

Így gúnyolták napról napra,
míg megtetszett neki Panka.

Gondolkodott, mit is tegyen,
hogy hódító csiga legyen?

Az ebédből kétszer szedett,
reggelire sóskát evett.

Spenótot nyelt vacsorára,
s vőlegény lett nemsokára.

 

Sártaposó Manó

Sártaposó Manó örül,
hét sártenger veszi körül,
mindkét lábbal sarat dagaszt,
talpa sok kis kutat fakaszt.  

Manó mindig mezítláb jár,
lába alatt cuppog a sár,
sárból készít hegyet, házat,
mégsem érez izomlázat.  

A locspocsból ki sem látszik,
amíg esik, folyvást játszik,
hanem amint kisüt a Nap,
csupán sáros nyoma marad.

  
  

Megjelent: 2014-11-08 08:00:00

 

Péter Erika költő, író

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.