Videó

Az Archivum Roma csatorna videója




Keresés a honlapon:


Kántor Zsolt versei (A félreértett szellem, A nyelv bűnbe esése, Lehet e nyelv nélkül gondolkodni?)

 

A félreértett szellem

A Szent Lélek ihletése

Akár a kezdet előtti percek.
Bennük szövődnek egymásba lelkek.
Lakói egy ismeretlen helynek.
Néhány elgondolhatatlan szerzet.

Ők áztatják el a kertet.
Erdőket mozgatnak, tavakat szülnek.
A réten fekszenek és a felhőn ülnek.
Remények állnak fel üregeikből,

és a megnyugvás kijön a hitből.
Mint sárgából s kékből a híg zöld.
A lélegzetükben van a válasz.

Kottái a betöltött hiánynak.
S mint szerteágazó és újraszőtt lényeg,
megérti végre, miért lett.

 

A nyelv bűnbe esése

A száj cselekedte meg, amit az elme kigondolt.
A kéz csak követte a szót, mint lángoszlopot.
Maga a lélek se értette, mi a bűn? Szellem? Dolog?
Az új alternatívának behódolt.

A régebbi élet pedig (melyik?) jó volt.
A gondolat bűn nélkül is lehetett okos
Bolondok voltak önfeledt létük lopott
S elveszett amit a fogalom kipótolt

Mire kiitták tudást eltűnt az óbor
A vágyból szörnyetegként nőtt ki az ok
Hogy maguk se tudták mi a rossz

Legalább is így aposztrofálták legott
S az elnevezés (mint egy névadás) hatott
Anakronizmus lett a sorsból

 

Lehet e nyelv nélkül gondolkodni?

minden csak kép – leginkább a realitás
s a történések horizontján
összeáll egy új elbeszélés s erre várt
mint szavak nélküli érzés:a rejtett entitás

nyelv nélkül van-e gondolkodás?
mint a fikció szülte tanulás
nem szolgálja a haladást -
még az esőnek és a hónak sincs kitéve

a gondolkodásmód teremt boldogulást?
s a jó mondat felszívódik a vérbe
lét kapaszkodik az igébe -

egy fogantyún kapaszkodunk: nem vitás
a fantázia által gyúlnak fények
még akkor is ha egy dilemma a társ

általa is sósabb lesz a lélek

  
  

Megjelent: 2014-11-07 08:00:00

 

Kántor Zsolt (1958) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.