VideóA Partizán videója Keresés a honlapon: |
Nyilas Atilla két verse 2025-ből (Büszkeség napja, Lutri)
Büszkeség napja
Hogy én mire vagyok büszke? A szülővárosomra. Arra, hogy az állami propaganda sokéves gyűlöletkeltése ellenére a béke városa maradt, ahol a legkülönfélébb emberek kivonulnak az utcára, hogy megmutassák, drága nekik a szabadság, és egymást tiszteletben tartva, sőt idegenekre rámosolyogva úgy lépkednek a sűrű tömegben, nehogy véletlenül a másik lábára lépjenek, köztük két felnőtt gyerekemmel. Mint egy popfesztivál, ahol senki se zúgolódik, hogy minden koncert elmarad. Ez valóban egy keresztényi város, Christiania, amely most a legjobb arcát mutatta. Büszke vagyok a bármiféle szexuális irányultságú, nemi identitású polgártársaimra, akik fölvállalják önmagukat, és azokra, beleértve főpolgármesterünket, akik fenntartás nélkül elfogadják őket olyannak, amilyenek, és nem vitatják el a jogukat, hogy kiálljanak igazságukért. Köszönöm, Budapest, életem egyik legszebb napja volt.
Lutri
Komolyan veendő vetélytársa akadt a pökhendi kényúrnak, saját táborából fordult ellene a korrupció fölkent ostorozója. Igyekszünk elhessegetni a gondolatot, hogy a „háborús veszélyhelyzetre” hivatkozva bevezetett különleges jogrendet ismét mondvacsinált ürüggyel, például egy álmerénylet után, vagy akár szomszédos ország megtámadása árán „hadiállapottá” minősítik át, bizonytalan időre elnapolva a parlamenti választást, mégis egyre többször kerül szóba, annyira, hogy a kész tény már nemigen lepne meg senkit. Aggódva figyeljük, mikor fogják föloszlatni a még független szervezeteket, mikortól kezdik kelteni az újságíró-társadalmon végigfutó öngyilkossági hullám látszatát, játékosként latolgatjuk, lesz-e újabb G-nap, kiválik-e az oligarchák közül egy Prigozsin, aki képes korlátozni a főhatalmat, amíg le nem zuhan magánrepülője, s hogy mi vár a magyar Navalnijra: koncepciós per, szigorított börtön, mérgezés, fertőzés, embólia, van még vissza három éve?
Megjelent: 2026-10-19 20:00:00
|