Keresés a honlapon:

Bartha György versei (úgy zárójelben, etűd)

úgy zárójelben

a szél persze a szél
legalább negyven napig
kavarog űrt hagy csupán
bennem a hiányt
olyan mint a részegség
után a gyomor csikar
és nézek nem látok
hallgatózok nem hallok
megyek de csak tapogatózok
érzem és érzem
a megfoghatatlant
a szelet

 

etűd

elszöktem menekültem
a fénytelen minden csillogástól
mentes parton ülök
mögöttem mord fenyvesek
és hátam biztos
sziklafalnak támaszthatom
a tenger sötét nyugodt
mélyével félelmetes
csupán ritkán csördülnek
görgő apró kövek
és beszélgetünk szavaim
szertefutnak panaszos vihar
talán hallják hallgatják
megbújó halak

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2014-10-16 07:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.