Keresés a honlapon:

Vámos Hang György: ki- levétel

 

 

 

 

ki- levétel

 

ebben

a sikított,

ordított,

magából kiakolbólított,

lábhoz fordított világban,

hol csak a számban zsizsegő szavak

rajzanak hibátlan rendbe:

 

tarkólövéssel fekszem le.

 

álmomból átfordulok,

mint egy kibomló hurok.

– alkalmazkodtam az „ok”-ban:

fuldokolni már tüdő nélkül is tudok,

– nem én változtam, csak megszoktam.

 

– így kell hát tennem:

adva magát,

a fekete doboz falát,

kényét, doboz-mélyét tűrve.

 

míg a fölém hegesztett üveges űrre

rá-, s visszatükrösülne,

a lábujjhegyen állva,

sebekkel, szeszekkel cifra csürhe

szájtáti kíváncsisága.

 

fókuszálnak,

hogy imának

gyűlve egybe…

 

papír-holdra betűzve:

„kihaló lepke”

 

– felgombostűzve,

s egyszereggyel jól odaszegezve!

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2025-02-27 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.