VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Köves István versei (Nyolcadik napon, Mire beírom, Kékszemű lányok)
A NYOLCADIK NAPON
Most akkor nézzünk szét, ide mi sikeredett s milyen, elég vegyes a kép, fiúk, nem minden viseli keze nyomát, akad, ami már most avult, kopott, szűzlány vagy kokott, igaz, más meg a vártnál sokkal jobb hátteret kapott, mától kezdve, aki-ami van, utókor, hálával vagy a nélkül: a volt pedig napra nap szépül, ha nem, amíg belekékül, ostorozza őrült kocsisunk rémült, habosra hajszolt lovát.
MIRE BEÍROM
A sok koszorúslány körtáncot lejt, köztük az igazi, hátrahajtott fejjel, mire beírom ide a versbe akiért meghalnék, már el is felejt.
Suhan a csálé csélcsap szerelem, a perzselő vágy elröppen mire beírom ide a versbe, s csak csacsog a jó jelző félszegen.
A KÉKSZEMŰ LÁNYOK
Napos délutánokon gyakran jár eszemben, hová lettek a kékszemű lányok, a nefelejcsnevetésűek, a kedvharangozók, hová lett az a kékszemű szende kislány, aki akkoriban itt lakott, szemben, akiért majdnem sikerült jobbá lennem, hová lettek azok a kékszemű lányok, a nefelejcsnevetésűek, a kedvharangozók, akik mosolyára áhítoztam egész életemben.
Megjelent: 2024-11-23 20:00:00
|