VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Köves István: Ha maradok
HA MARADOK
Fénybe fagyott álomszigetemen, Izlandon, a nők, nem csak a hitvesek, feleségek, de az özvegyasszonyok és a forró ölű lányok is gyakran finganak szeretkezés közben, nem szégyen az itt, kérem, emberi gesztus, a táplálkozás az oka, meg a meleg sör, ki tudja, akár úgy is lehet, én legalábbis szívesen elhiszek nekik mindent, hiszen ablakunk alatt az óceán, ha hidegen is, mert bizony az, hullámzik habzik előttem reggelente, s bíztat, ne legyek már annyira idegen, tudom, nem éppen Ibiza, István úr, mondja aztán Krista Sigurjadóttir, elhúzva a szavakat, szinte énekelve, akinek szétterült vörös hajfürtjei mint lángnyelvek izzanak ropogósra keményített huzatú, ergonómikus kispárnáján, de nézd csak, mutat a hajnali fény csiszolta öbölre ablakunk alatt, ahol épp egy hangos tutulással forgolódó lomha bálna égre lövellő vízoszlopával akureyri mobilszökőkutat játszik, s nemcsak én, az Earl Grayból fölgomolygó bergamott-illatú pára is otthonosságot próbál keríteni köréd, engedd el már magad végre, hazaértél, ideje kiteregetnem a beszűkült pillanatot, gondoltam, ám hiába erőlködtem, ráncoltam homlokom gondterhelt redőkbe, de nem, nem sikerült egyet őszintén szellentenem, hát hagytam, hogy a szívem is belesajduljon a vágyakozásba, hogy hátha vele, mégis, ha maradok, majd holnap, majd legközelebb.
Megjelent: 2024-07-20 20:00:00
|