Keresés a honlapon:

Vaskó Ági versei (Jambusos évszakok: Tél..., Ma sem loptam, Anyám csillagnak öltözött)

 

 

 

 

Jambusos évszakok

 

Tél…

...amint a tél kezét fogom,

vacogni jaj, van ám okom.

Fehér a lépte, jéghideg,

fagyos-halála rám sziszeg,

s a dér ölelte szemfedél-

tavaszt, reményt, ma nem mesél.

Mogorva, szürke most e tél,

lefejtve nézd, a csipkeszél...

 

*

Ma sem loptam

 

Lustán dereng a hajnal,

vállán tejfehér ködlepel.

Csontujjú szél tétovázik,

majd görnyedt háztetőkkel perel.

Dér csókol, jeges lehelettel,

ezüstpáncél feszül

fákon, bokrokon,

álmosan didereg,

s nyújtja ég felé karját

az ébredő Oktogon.

Fázom.

A járdán üresen kongó léptem

magányos ritmusa koppan.

Kipp-kopp.

Kipp-kopp.

A tegnaptól fényt ma sem loptam.

 

*

Anyám csillagnak öltözött

 

Megéltem, lám, a hetvenet,

volt benne völgy, volt hegymenet,

s a hamvas léptű hajnalok

emlékek lettek, szívdalok.

 

Határok? Szélek? Küszöbök?

A karón varjú ücsörög.

Fekete szárnyú gyászhuszár,

időmet jelző vészmadár.

 

Nem is számolok sarkokat

az újat hozó alkonyat

mézcsókja, immár megfagyott,

s kívül – belül kérget hagyott.

 

Megéltem, lám, a hetvenet,

a sok-sok emlék eltemet,

s az éjfekete est mögött,

anyám csillagnak öltözött.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-06-24 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.