Keresés a honlapon:

Köves István: Fohász, csopogó

 

 

 

 

FOHÁSZ, CSOBOGÓ

 

 

Édes Uram, adjál áldást

Fájdalmamhoz hű sóhajtást

(enyhülésre hűs óhajtást)

Fejem alá fényes párnát

Páratlan galambhoz párját

 

Édes Uram, küldjél jelet

Hol találkozhatnék veled

(felém fordíthatnád fejed)

Minek hívtál, minek küldtél

Harangszóba menekültél

 

Édes Uram, engedj vissza

Népem szavaimat issza

(tekintetük mindig tiszta)

Kedved megtalálnád benne

Mintha születésem napja lenne

 

Édes Uram, adj gyolcsinget

felém halál ha tekintget

(elfeledjek gyorsan mindent)

Hagyd, ballagjak úgy utamra

Mint kedveddel töltött kamra

 

Édes Uram, adj egy ostort

Őrizhessem a kolostort

(szentelhessem a boros tort)

Lehessek népednek papja

Ki szavait tőled kapja

 

Édes Uram, tiszta szív ez

Kötő, amit szűz lány hímez

(fehéret fehérrel színez)

Nem hagy soha ötre-hatra

Veled marad virradatra

 

Édes Uram, küldd az esőt

Bánatos fejem verdesőt

(emelj fölénk védő tetőt)

Leszek méltó bizalmadra

Ülj ide mellém a padra

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-06-06 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.