VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Köves István versei (Egyre fogy, Juss)
EGYRE FOGY
Ez már a hosszú célegyenes, gondolom, látható, tudható minden jó előre. Elszámolás, leltár, számvetés ideje. Végül is minden az időről szól idele, nem a vagyonról, nem a hatalomról. Igen, az idő, a meg nem vásárolható, a tékozolható, de vissza nem szerezhető. Már akárhogy telik, mindig csak múlik. Feltartóztathatatlan lépdel, s egyre fogy, amíg rengetegnek tűnik, akkor is kevés. Ez már a hosszú célegyenes, gondolom magabízón, itt már ritka a meglepetés, többnyire beletörődés, örökölt rutin vár mindannyiunkra, és kínkeserves nevetés.
JUSS
és csak egyre nőtt tovább tovább akár a megölt őrszem körme haja szakálla az undor az iszapos nyákos eltántorító gyomorforgató mindentől és mindenkitől aki ott volt aki tette aki nézte aki hagyta aki tűrte viselte a jármot a szolid kényszert majd a bikacsököt s csak fölnyögött nagy néha de nem kiáltott és csak álmában őrzött titkon egy jobb világot.
Megjelent: 2024-05-09 20:00:00
|