Radnai István: forgószínpad – parafrázis
forgószínpad
parafrázis
nyugati szél láthatatlan jelenés
zizegnek hullásra váró levelek
az ősz kabátja nagy rád a tél kevés
borát nagy hasú hordóból vedeled
a tenger lehel párát víg szárnyadon
tavasszal benned porlik a holt avar
rügyek álmaiból tűnő ártalom
éledő föld felett felhőket kavar
bohó erdőkön szánt át a hárfadal
rád bízza magját nyílik a zárt toboz
jöttödre fészkén ijedt madár rivall
feljajdul akit korhadt ág megbotoz
lohad a szél a dühe is messze jár
tág égen olvad meg mézszínű a nap
csokorba fonva hajlik a sok sugár
szellő ringat szirmot és szárnyára kap
nyugat egykori fényét vesztő bölcsőd
borús eget ékel puszta sziklaszirt
csupasz a part riaszt sellőt és költőt
hullámod vet rá átkot bont neki sírt
Megjelent: 2024-05-01 20:00:00
![](https://holdkatlan.hu/images/comprofiler/381_549e503971eac.jpg) |
|
Radnai István (1939) költő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.