Videó

A Fefe Szabó csatorna videója




Keresés a honlapon:


Szalta Iván versei (Temet és..., Költözés utolsó lakásodba, Exit, És a kórteremből mégis...)

 

Temet és...

Leülsz az asztalhoz,
ő veled szemben,
feketében,
hiszel a könyökében, hajában, lágy hajlatában,
éjjel a köldökébe suttogod: jó, hogy mellettem álltál,
és mondod még, hűtlen voltál,
ő sír, testébe temetkezel,
hajnalban törlöd
telefonodból anyádat.

 

Költözés utolsó lakásodba

Ez a hetedik lakás,

anya fekete keretben megy

a falra, a fiókban minden ismerős,

a tükörben is: zsíros haj alatt bevérzett szem

keresi az üveget, bor, dó, ré, mi, szót

vársz, egy csengőt legalább,

este lefekszel, cipőd az ágy alatt,

tudod: majd kivisznek innen,

tesznek vaságyra, gép sípol a szádba, szíverősítőt adnak...

így alszol el utolsó szobádban,

a jövőre emlékezve végre.

 

Exit

Egyedül leszel.
Nem lesz olyan, ez az enyém.
Koszos leszel, de lehet, hogy tisztára mosnak.
Babilónia lesz az agyad.
Szúrnak beléd, a végén
nem gyógyítanak.

 

És a kórteremből mégis...

Fekszel, pohárba nyomod
érzéktelen nyelved, fogad között
az utolsó valami sejlik,
de aztán
nyitva felejtik az ajtót,
kiutat lopsz,
hogy a városban szobát, ágyat keress.
Annak, aki jön utánad.

  
  

Megjelent: 2014-09-26 07:00:00

 

Szalta Iván (Somorja (SK), 1965)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.