Keresés a honlapon:

Csák Gyöngyi versei (Valamikor, Fiaim)

 

 

 

 

VALAMIKOR

 

Valamikor a tengerhez akartam hasonlítani,

ringatni, megrakott hajókat,

szörfözők örömére  emelni

hegyekre emlékeztető

óriás hullámokat, 

miközben játszottam

a partot nyaldosó  kékkel,

lagymatag állóvíz  maradtam.

 

 

FIAIM

 

Montázs a múltból:

fiaim a kitárt ablaknál állva

az elvonuló felhőkkel barátkoznak,

szavaikban vibrál a végtelen.

mozdulataikban, mosolyaikban

fodrozódom tovább,

mint vizen a hattyú----

 

komor part harap a málló kékbe,

halált is oszt, aki életet.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-04-03 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.