Keresés a honlapon:

Balogh István: Sólyomszem lánya

 

 

 

 

 

 

Sólyomszem lánya

 

Juhász Erzsébet emlékére

 

 

Huron-tó mellől ugrott át egy vadász a Citybe.

Kávé mellett ültünk szótlan. Asztalunk, picike

háromlábú csudabútor, matt ruhába bújt. Ünnep

itt nincs. Komor most minden. Mély álomba szenderültek.

 

A vadász kezében hosszú puska. Szarvasbőr a teste.

Víg hódsipka. Sallangtarisznya oldalát verdeste.

Mokaszinját megbámulta a mogorva pincérlány.

Zsidó utcára napfény ugrott, kotorva cincérvár!

 

Ülj le, apa! - int a lány. Ő itt Pitti, ő meg Jóka!

Az én jó Sólyomszemem néha szülő, főleg móka!

Erzsi nevetése kifirhangol, ébred a beszéd.

Fölállunk, szorongatjuk boldogan egymás jobbkezét.

 

Az első! Riant a jég: Ágostonnál helyesírás!

Cz, - F. szabta szét a szót. Kiterítve ezer midrás.

Szógyök, tő, toldalékok. Álmunkban is él a törvény.

 

Csöndesek már a vizek. Megjuhászodott az örvény.

Erzsi a tarisznyába markol. Őskincsre kutat, remél.

Messziről jött. Szerelmetes. Gyönyörű juharlevél!

 

2023. szeptember 23 – október 11.

 

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-01-10 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.