VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Köves István: Éjféli séta
ÉJFÉLI SÉTA
Lement a vers gondolta ez éppen neki való idő letérkövezett múlt letérkövezett jövő körülnéz mit lehetne ma és hogyan
nagyobb baj botrány nélkül esetleg nem megbámulva senki jászolelhagyót csak úgy enjambementtel ment el levegőzni egyet
nagyot míg a többi jól nevelt akinek harminc ezüstnél többre sose telt otthon kavargatja a fölhabzó forró lencselevest
Csak a nemzeti dohánybolt ajtaja hívogatta celofánfénnyel belépett hát s válogatott maga még dohányzik kedves? miért?
kérdezte a kacér bolti özvegyasszony csak ritkán mentegetődzött zavartan a vers néha nagyon hiányzik tudja
mint lefagyott lábujjba a viszketés a mozdulat előjön a megszokás nagy úr ám, nagyobb a félelemnél
Eddig felhúzott térddel oldalt feküdt manapság inkább hanyatt akár a máglyán ne legyen vita jobbra vagy balra fordul
még van néhány óra az évből még menetelnek idefele a holtak kéklő ajakkal merev léptekkel méri a vers a járdát
lábizmai rugóznak lazulnak-feszülnek mint hídfeszítő acélsodronyok de nem nagyon akar masírozni ütemre
Azt inkább hagyná a nemzetmentéses bokacsattogtató menetdalosoknak indulat indulós vonulásuk nyomán
fénylenek a füstölgő csatornafedelek ebben a bomlott fűzőjű bakancsos országban újra diplomás hajléktalanoktól és
elhasznált lányaiktól szaglik a város hol félholt bamba zombik ténferegnek a téren s eldobott tűhegyek fénylenek a bokrok alatt
A Himnusz után elhallgatott a város katatón tétován szitálni kezdett fenyőillatú hópor elsápadtak a fényfüzérek az oszlopokon
aggódni kezdett a vers magában az utcán visszafordult föltámadt a szél is sziszegve hazafelé indult kabátját mellén összefogva
köhög röhög itt mindenki a kutya is kovidos talán mégis keresnek valahol gondolta remélte helye betűre még megvan a tartalomjegyzékben
Megjelent: 2024-01-06 20:00:00
|