VideóAz Irodalmi Jelen / Csornyij Dávid videója Keresés a honlapon: |
Adrian Suciu versei (Kőbe költözés, Isten is elmúlik, Te és Te) Fordította: Balázs F. Attila
KŐBE KÖLTÖZÉS
Szavaid békét teremtsenek, vagy maradjanak csendben! Szavaid arról szóljanak, miként találjuk meg az utat Haza! A remény ne aludjon el bennük soha! Ha börödbe tudod öltöztetni őket, tedd félre magad és hagyd, hogy benne éljenek, te pedig költözz egy kőbe amit megértesz. De ne mondd el senkinek, hogyan értesz meg egy követ, hogy ne zavard össze az őrülteket, és ne kerüljenek az utcára! Keresd a szót amely a földet az ég felé emeli, ahogy egyik eső a másikat követi.
És ne keverd össze a távoli megértést a közeli jelentéssel!
ISTEN IS ELMÚLIK
Ha magadra hallgatsz, olyan rossz üzletet csinálsz, hogy egy hangyát sem fogsz tudni táplálni üres csűrödből. Az elmédben, a börtön olyan szűk, hogy fűrészport lélegzel. Gyermekeid nem ismernek és a barátaid nem találnak. A bölcsességed műanyag virág a sivatagban. A ruháid átkoznak a szekrényekben.
Isten is elmúlik az éveiddel. Vakokat irányító mesék írója lettél. Ott vagy a könyvtárakban, te és a rendes lányok. Menekülj a francba az elmédből, amíg még tudsz! Szabadulj tőle mint egy pár szakadt zoknitól! Kínozz egy lelket, szeress, ölj! Vigyél piát az őrülteknek és a holtaknak!
Isten is elmúlik az életeddel, de az elme nem látja Őt. Csak megérinti, ahogy egy tehetetlen férfi a nőt.
TE ÉS TE
De a bölcsességnek hét lépcsője van: az út, az éhség, a szomjúság, a fáradság, a feledés, a pihenés, a gyerekek, akik eltemetnek, és a lelkek, akiken megkönyörültél. És csak két halálos bűn van: te és te! Amit nem értesz, az életben tart. A helyeket ahol a hold úgy fúj át, mint a szél a fűzfák között. A köveket amelyeket nem faragtál. Az egyik asztalnál nevetnek, a másiknál sírnak, és te már nem teszel különbséget közöttük. Üres templomokban imádkozol, üres házakban lakomázol, összegyűjtöd, amit elpazarolsz. És lesz egy álmod egy éjszakán. Mézfonalak fognak lógni az égből, de senki nem kóstolja meg. Minden, ami mozog megmerevedik a boldogságtól, a vér deszkává és szeretetforgáccsá válik, amelyekből valami hangszer készül, amin senki nem fog játszani. Így a világ közepén te és te megszabadultok a bűnöktől felmentek a mennybe, ahol megismerítek egymást. Nem lehetett tudni, hogy álomban vagy valóságosan.
Balázs F. Attila fordításai
Megjelent: 2023-01-15 20:00:00
|
