Keresés a honlapon:

Köves István versei (Ringató csacska, Mint lusta, vemhes macska)

 

 

 

 

RINGATÓ CSACSKA

                        (szving)

 

Lövetett már rám belügyminiszter,

szó, mi szó, nem örültem neki, most varjak

várnak vén szememre vágyakozva,

hogy szép halállal, sértetlenül haljak.

 

Újra nyugodtan alszom. Elnyújtózva,

békésen, mint kertvégben napozó macska,

szendergő szemem csarnokvizében 

csapkodó csacska álomhalacska.

 

 

 MINT LUSTA, VEMHES MACSKA

 

A nyári, krémes-habos kisasszonykák fényes kacagása

még itt cseng-bong a fülemben, orromban sültgesztenye-illat,  

e koromtérképes falak közé szorult, alkonyba fakult téren,

hova mint koszlott, lusta, vemhes macska, úgy,

lopva-toppanva érkezett az ősz Párizsból a teraszra,

s most hidegen-ridegen csillog az esősikálta járda mögötte, 

akár ajándék rózsacsokron a csábítón fénylő tapadófólia.

 

Ülök a kávém fölött, fogadj örökbe tekintetű lányok,

vigyen haza valaki nézésű asszonyságok közt, itt,

a huzatban, félénk szemreflektoruk fókuszába fixálva,

megannyi feszítve várakozó, felajzott csellóhúr előtt,

ülök rezzenetlen, lehajtott fővel, konflisra vágyva, 

vidámnak mutatva magamat, mosolygónak, mialatt

adybandisan növekednek szemem köré a pandakarikák.

 

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-12-14 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.