Videó

A Bizony, Isten! csatorna videója




Keresés a honlapon:


Nagy Gusztáv versei (Isten ege alatt, Gyermekéveim, Mámorban)

 

 

 

 

Isten ege alatt

 

Itt élek egy megosztott nép között

a vén Európa közepén

Harcaikban áldozat, leköpött

idegen vagyok, testük szövetén.

 

Közöttük majd eljön a békülés

az eltorzult hasadék újra

összeforr, mint annyi sok sérülés

mely ránehezedik a múltra.

 

Én maradok mindig az idegen

leköphető védtelen másság

szegények között is a nincstelen

Isten keze között a gyámság.

 

 

Gyermekéveim

 

Sosem térdepeltem kukoricán

sohasem állítottak sarokba

s nem jegyeztek a sikerlistán

azért, nem siránkoztam nyafogva

 

Megértettem a nincsent szótlanul

és ha volt, azt én kaptam először

nem voltam magasan sem legalul

s nem mondták rám soha, hogy hatökör

 

Én nem utánoztam soha senkit

nem vágytam csecse-becse játékra

s megettem a másnapos bejglit

és soha sem vágytam a máséra.

 

 

Mámorban

 

Tegnap megmerevedett a testem

szemem tengelyén megfordult a ház

elbillent a mindenség, csak lestem

nem volt fájdalmam és semennyi láz

 

Menyországnak hittem a házamat

láttam meztelen angyalkák röptét

ajkamról csurgó bűzös nyálamat

s a mámorító valótlan ködét

 

melyben szárnyak nélkül röpülhettem

egy színtelen ismeretlen űrben

nem kellett semmiért megküzdenem

s felébredtem a boros bűzben.

 

 

 

  
  

Megjelent: 2022-10-01 20:00:00

 

Nagy Gusztáv (Pusztaföldvár, 1953) író, költő, műfordító

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.