Bartha György versei (a perc, rozsda-út)
a perc
merészet gondoltam
ugrottam
a mindennapokba
felhős ég alatt
nem volt szó
nem volt hang
írás sem született
csak voltam ott hirtelen
havasok hideg tekintetében
tengerek langymeleg ölében
te már ismerheted
és élhetted
lám melléd most
kihűlt-vénen újra
én is érkezek
gondoltam merészet
rozsda-út
(apám emlékének)
néha még álmomban is
rajzolok
határozott vastag vonalakkal
közé
hirtelen választott
vízfesték cseppeket csurgatok
végül elmaszatolom
hasonlóra
akár köröttem
a külvilág
úgy mint
mikor
egyszerűen falnak
támasztom
a lehangolt gitárt
vagy éppen
koppanó halált
valahogy így kezdődött
Megjelent: 2014-08-30 07:00:00
 |
|
Bartha György (Újvidék, 1953) költő |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
