VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Czékmány Sándor versei (címzett ismeretlen, papírhajó, érzéseink árvasága)
címzett ismeretlen
csend és csend és nem tudom mióta nem simulnak betűk az ujjaim alá szavaim kifogytak csak a hátterük maradt meg a naprakész látomások gödreiben nincs múlt nincs jövő és a jelen visszatartott lélegzettel araszol át a beomlott kőfalakon hátha van még ott valami amire végre ráköthetné összecsomózott zuhanásait
a napok cél és ok nélkül halmozódnak valóság zárványokká egy szitakötő-álom töredékeiben
papírhajó
kicsit bátrabb vagy vagy bátrabbak vagyunk bár határesetként létezünk máig is ki-ki a maga emlékgörcseibe kapaszkodva éli át de az is lehet hogy ha akarná sem tudna egyikünk sem felidézni semmit mert nem is volt ott semmi látható valóság ma sem tudod nyertél vagy vesztettél-e akkor amikor egy pillanatra megérintett bennünket a végtelenség mámora én azt hittem győztem magam felett és meg kellett vénülnöm ahhoz hogy rájöjjek csupán félreértés voltam annak a szónak akkor és ott csak abban a pillanatban volt értelme
érzéseink árvasága
van amikor kímélet nélkül szeretjük egymást csak azzal törődünk hogy szeretetünk célt találva eltakarja bűneinket nem szabad elhinni hogy a szeretet nevében meg lehet bocsátani bármelyiküket is a megbocsájtott bűn szenvedést okoz azoknak is akiknek mi soha nem tudtuk megbocsátani bűneinket amikben önzésünk határai úgy lapulnak mint a Föld belső remegése kitörés előtt
Megjelent: 2022-06-17 20:00:00
|
