VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Tálos Atanáz versei (Folyók, Póráz, Kapcsolat)
Folyók
Álmomban másik folyó áradt itt, nem ez, és a lassú áramlásban álltunk, ahol most a part menti nád összeér. Mozdulatomra a víz színén túl ékszerfényű halraj rettent. A neved kiejtve a halálomra emlékeztetett. Az ég most felettem, mint álmatlan szem, pislogó fénnyel teli, és olyan tág. Neveletlen kedvem jár a parton, köveket kacsáztat, és mikor indulásnál kézen fogom, a víznél felejti játékait.
Póráz
Bárcsak szögeket tűztél volna egyenként a számba, mielőtt az én hangommal megszólaltál, mielőtt elmentem amellett, akivel én maradni akartam, martad volna véresre szemeim. Próbáltad volna húsomon életlen késed, és mint kapálózó rovarnak kíváncsi gyerek, tépted volna ki mondóka közben ízeim.
(Ettél volna meg! Ha nem hallhatod, is ismétlem szavaid.)
Úgy legalább arra mentségem lehetne, miután előreszaladtam, miért vártalak be mindig, miért nyaltam meg a póráz helyét, bújtam bele csaholva hideg tenyeredbe.
Kapcsolat
(1)
Hogy lehetett volna mégsem helyettem élnem, ezt a gondolatot, mint unásig használt búgócsigát, játszani, neked, szívesen odaadom. Pörgesd te. Guggolj le, hunyorogj, és nyelvedet, ha kedvesre nem tanult szavak ülnének rá, rágd el. Látlak magam előtt, hogyan ejtesz foglyul rovarokat lefelé fordított poharad alatt, minden alkalommal, mielőtt megsajnálsz. Ahogy a pohár fölé hajolsz, az üveg felnagyítja szemeid, azt képzeled, a rovar valójában te vagy, és csakis tőled függ, hogy elpusztulsz vagy kiszabadulsz.
(2)
Nem hívtalak. A hozott vágott virágot széttört vázáim helyére teszed, ablakot nyitsz, üres polcaimról lakkozott körmökkel, nyújtózkodva törlöd a port.
Megjelent: 2022-01-24 18:00:00
|
