Zápor György versei (Ül, vár, elszalad, Valahogy, valamerre)
Ül, vár, elszalad
ül mellettem.
zöldhajú, kicsi lány.
lóbázza lábát, dudorász,
jegykendőjét hímzi,
majd, ha talán,
nem előbb,
szerelmének adja.
csigát fest a cérna.
a rendelő előtt a padon.
sandít,
belekezd.
csiga viszi az időt,
örvénylik a háza,
darálja az esztendőt,
se keze, se lába.
sandít,
belekezd.
képzeljem csak, látta,
a varjak karmaik közt viszik a fákat,
aztán, ha elfáradnak, leszállnak,
a fa gyökeret ver,
alszanak.
de mondjam,
mire várok?
mondom,
a lábam, meg a kezem romlik épp,
kérném, gyógyítanának vissza.
sandít,
belekezd.
aj, hát akkor te csiga leszel.
vegyél kicsi házat,
hogy bírjad.
Valahogy, valamerre
tudod, éjjelente bekiáltanak hozzám.
nálam van egy török gyűrű,
náluk van egy kicsi gyermek.
a gyűrű az övék,
a gyermek az enyém.
pedig nincsen nekem,
nem is volt nekem,
se török gyűrű,
se kicsi gyermek.
visszakiáltok,
hogy hazudnak,
hagyjanak békét.
rikoltanak.
hallod-e, te, Dobó István?
csak kiszólnak váradból!
figyelem a borsókat a dobon,
tálban a vizet,
tán aknászokkal jönnek.
a török gyűrűért,
a kicsi gyermekkel.
nincsen török gyűrűm!
szegény, kicsi gyermek,
szegény, kicsi gyermek.
pedig hát olvastam,
tudnom kéne,
egy reggel majd azt mondják,
ezek elmentek.
ezek elmentek valamerre.
Holdkatlan III. évfolyam 7. szám – 2016. 7. hét
képzeljem csak, látta,
a varjak karmaik közt viszik a fákat,
aztán, ha elfáradnak, leszállnak,
a fa gyökeret ver,
alszanak.
de mondjam,
mire várok?
mondom,
a lábam, meg a kezem romlik épp,
kérném, gyógyítanának vissza.
sandít,
belekezd.
aj, hát akkor te csiga leszel.
vegyél kicsi házat,
hogy bírjad.
Valahogy, valamerre
tudod, éjjelente bekiáltanak hozzám.
nálam van egy török gyűrű,
náluk van egy kicsi gyermek.
a gyűrű az övék,
a gyermek az enyém.
pedig nincsen nekem,
nem is volt nekem,
se török gyűrű,
se kicsi gyermek.
visszakiáltok,
hogy hazudnak,
hagyjanak békét.
rikoltanak.
hallod-e, te, Dobó István?
csak kiszólnak váradból!
figyelem a borsókat a dobon,
tálban a vizet,
tán aknászokkal jönnek.
a török gyűrűért,
a kicsi gyermekkel.
nincsen török gyűrűm!
szegény, kicsi gyermek,
szegény, kicsi gyermek.
pedig hát olvastam,
tudnom kéne,
egy reggel majd azt mondják,
ezek elmentek.
ezek elmentek valamerre.
Holdkatlan III. évfolyam 7. szám – 2016. 7. hét
Megjelent: 2021-12-23 18:00:00
 |
|
Zápor György (Karcag, 1970 – Budapest, 2010) költő, író |
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
