Videó

Az M5 videója




Keresés a honlapon:


Czékmány Sándor: nos hát igen

 

 

 

 

nos hát igen 

 

elvagyok így csendes emlékezésekkel a semmire 

amikből soha nem nőtt ki semmi 

ülök a magam kispadján a magam kis háza előtt 

és csendesen figyelem hogy rohan körülöttem a világ 

az egyre táguló semmi felé 

kedvem lenne vele rohanni de köt a házam meg a kispad 

és ha kiesik egy gyámoltalan gerlefióka a fészekből 

és pont a lábam elé 

nem hajolok le megnézni hogy vajon életben maradt-e 

megmenthető-e benne az a törékeny és tünékeny létezés 

ami nekem is volt és van is talán még belőle valamennyi 

felkecmergek a székről közelről nézem a mozdulatlan kis testet 

és eltemetem a frissen ültetett tuja mellé 

aminek azt a feladatot szántam hogy kiváltsa a ritkás lombozatúvá 

vált régit   

 

 

 

 

 
  
  

Megjelent: 2021-09-06 20:00:00

 

Czékmány Sándor (1936-2023) költő

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője, a Górcső rovat vezetője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.