Videó

Az Archivum Roma csatorna videója




Keresés a honlapon:


Kántor Zsolt versei (Nincs többé, ami mindig is volt, A szövegszerű világ íze, Jelentéshasadás)

 

 

 

 

 

Nincs többé, ami mindig is volt

Idő és alkotás

 

A lezáratlan, míves kontextus.

Akár egy űrhajó. Kering a Föld körül

Bejön a kültéri zaj, a füst és a macskanyávogás.

A legszebb fülemüle-ének

A lépcsőház. Megannyi visszatérés s indulás

Az autóbusz opussal kevert zenemű

A közeli iskola morajlása: hangos tanítás

A balerina parfümjére válaszol egy entitás

Aki elhalad az ablak alatt, majd egy kukorékolás

Most mediterrán mámor az utca teste

Rímeket keres magának a júliusi este.

Van szúnyogháló a nyílászárón.

Fennakadnak hajak, pókok és pernyék.

Egymást legyezgetik szárnyaikkal a gerlék.

Majd a lakók szemében a tapasztalt

Környezet hirtelen világgá változik.

Amiben otthont talál a megértés, a hit.

Mint olló, nyílik az értelem horizontja.

Átvágja a gordiuszi dudort, aki bontja.

Képzeletével a néző a titkot kigombolja.

Hogy felhúzza a sétáló hölgy combján a szoknyát.

A szél meta-reflexe kell, meg egy gyöngéd férfikéz,

Egy tenyér, egy terv, egy ország.

Képzeletté gyűrt felhők, kilét

S a játszótéren csillámló, színes kockák

 

 

A szövegszerű világ íze

Szaga van az időnek

 

Hogyne volna szövegszerű a létezés?

Mivel aki elbeszéli, leírja.

A pergamen volt a történet sírja.

Több elbeszélés nyílt egymásba,

Mint hálószobák könyvespolccal.

S a mosdó egy fantázia-zuhany metaforája.

A dolgozószoba a konyha mellett.

A szerzőt inspirálja a majoránna, a fehér bors,

A tárkony. A főtt marha. A forralt bor.

A gasztronómia szintén szövegszerűen szólt bele

A nedvek és a nyelvek világába.

Akár a nagybetűs élet. A végtelen előáll.

A történelem, mint csillagkép.

Jelekkel teli kontextus. A más nyelven beszélő

Számára csak grafikák. Glosszolália.

A titok elrejtőzése az, hogy kimondja Isten.

Úgyse fogják fel a lelkileg süketek.

Van némi igazság ebben. Csak vakok ne legyünk.

Se némák. Kívánjuk és kérjük a jobb sorsot.1

 

 

Jelentéshasadás

A szövet lebomló, kék cérnaszálai

 

A nem látott dolgokról való

Meggyőződés. Hit. Reménylett történések

Megvalósulása. Jó előzmények.

Utómunkálatok a következő reggel.

Még nyelvünkön sincs a szó,

Isten már előre tudja, mit akarunk.

Nincs számára lehetetlen.

A történő idő kövek között folyik.

A Szellem útja az égen.

Felhőket lehel a virtuális géppapírra.

Gomoly-, és pehelyfelhők.

Az álom álmában az égbolt élénkzöld.

Mintha egy akváriumban úszkálnának

A bárányfelhők. Parfümöt fújnak a fákra.

Mindvégig úton van a szél

A forró égtájak lankái felé.

Amikor az ember visszavonul imakamrájába.

A spájzba. A meggybefőtt üvegéhez hozzáér.

S az étolaj doboza megszólal.

A csavarhúzó nekikoccan a megrepedt vázának.

A kulcscsomó átszakítja a nadrágzsebet.

 

 

 

 

1 A kimondatlan még nem tört utat

 

 

 

  
  

Megjelent: 2021-08-01 18:00:00

 

Kántor Zsolt (1958) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.