VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Czékmány Sándor: Távolodások
távolodások
szavakkal feszítem közém és az általam elképzelt világ közé a felismerhetetlenségig felismert valóságot végképp lemondva a megismerhetőség mítoszáról ilyenkor november végén már súlya van a fénynek tüdőnk kifehéredik a foncsorozott levegő súlya alatt és amikor éppen arról ábrándozunk hogy milyen lesz a jövő tavasz végi nyár eleji hónapunk sóval telítődik minden rögzített szó mintha a tengerek rajtuk keresztül párologtatnák vizeiket
több ökörséget ma nem tudok erről a témáról összeszedni már utálom a telefont az internetet és mindent ami elválaszt magamtól ami azért nem csak én lennék mint így ahogy most vagyok szeretek boltokba járni még akkor is ha nem vásárolok semmit ahol ledöfnek lábamról a más a nem hozzám tartozó illatok pillantások szavak az egyszerű célok a teljesíthetőség folyamatos határai a ki- és benyitás életkilincseim utolsó maradványain
leplezem amennyire lehet leplezem hogy mennyire hiányzik most mindenki aki nincs velem sorolnám őket de sírógörcs lenne belőle az a fojtott könnyek nélküli sírdogálás ami a gyerekkor nyafogásaiból maradt vissza mint egy ökölbeszorított harapásnyom ami már nem fáj talán nem is fájt soha de beszáradt közönyével átvérzi majd minden éjszakámat
Megjelent: 2020-11-25 20:00:00
|
