Keresés a honlapon:

Köves István: Aprópénz a homokban

 

 

APRÓPÉNZ A HOMOKBAN

 

Idegen földön, külországban, autóstopos, célszerűen céltalan csavargás közben az ifjú ember még inkább keresi a társakat, a társaságot, az akolmeleget. Bizonyos helyeken és pillanatokban, ki tudja, miért éppen ott és akkor, össze is csapódnak hosszabb-rövidebb időre csoportok, általában az angol nyelv a kommunikációs alap, s ha kicsit döcögősen is, de eldumálgathat az úton levő, hogy ne érezze magát egyedül, ne legyen olyan elveszett a lelke, mint homokban az aprópénz.

Úgy heverészünk a napfürdőző nemzetközi bandában a francia Riviérán, bokáig a kék habokban, mint akik bizonyosak abban, hogy nem csak az a pár frank az övék a farmerzsebben, hanem a föl-fölhabzó indigókék tenger is, a koccanó cannes-i kavicsok is, a jachtok, a pálmafák, a levelezőlap-panoráma, Monaco és egyáltalán az egész napsütötte világ.

Örömében kézzel-lábbal pofázik mindenki. A vidám nagy zsivajban hirtelen kérdés vágódik magyar barátnőmhöz, egy nagydarab, csupamell, szőke lány szájából – persze angolul:

– Te zsidó vagy?

Zsibbad a rászegeződő hideg, éles tekintettől, de mielőtt közéjük vethetném magam, a magyar lány villámgyorsan visszakérdez:

–Te német vagy?

Ezzel vége is. Mindenki gyorsan a vízbe. A tenger anyásan ölel magához mindannyiunkat. Nyugtat, hűsít.

                                                                                                                                         (1969.)   

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2017-10-30 17:00:02

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.