VideóA Ma7 csatorna videója Keresés a honlapon: |
Dinók Zoltán: Imrének jó napja van
Imrének jó napja van
Gábor a garázs előtt lehajtott fejjel nézett maga elé. Magányos ember volt, se gyermeke, se felesége nem volt. Illetve csak egy szerelme, de papíron nem voltak házasok. Csak mosta az autóját. Épp nyílott ki a lakás ajtaja. Imre volt az, a negyvenöt éves munkanélküli. Rögtön észrevette, hogy Gabi rosszkedvű. Pedig beszélgetni szeretett volna vele. Oda is ment, az autó elé. – Mi újság, Imikém? – kérdezte azért mégis. – Hát ez idáig sokat töprengtem. – Min? – Negyvenöt éves vagyok s tele aggályokkal és félelmekkel. Gabi meglepődött, hogy nem csak neki van gondja az életben. – Annyi, nálam fiatalabb ember is meghal s nem is tudom, de szóval ha nem is konkrétan a haláltól, de egyszerűen félek például a betegségektől s annyi mindentől. – Nem könnyen jön a halál, de a betegség sem. – Én nem tudom. De egyébként ma örülnöm kell a napnak. – Éspedig? – A mamám meggyógyult. Nekem meg elmúlt az insomniám. – Nahát! Csupa jó hír! És most hova megy? – Az italboltba egy kis konyakért. Gabi nevetett. Már egyáltalán nem volt rosszkedve. – Na viszlát! – s ment az italboltba. Gabinak már nem volt kedve mosni az autót. Ahogy jött visszafelé Imre, azt mondta neki: – Nem kínálna meg egy kis konyakkal? – De, szívesen! – Egyébként láttam az arcán, hogy olyan bús, mint aki öt gyermekét vesztette el a fronton. – De már nem vagyok bús! Akkor én is elmondom a magam bánatát! – Hallgatom… – Tegnap előtt kicsit becsíptem, az asszony leszidott és azt is hozzátette, hogy szakít velem, ha még egyszer részegen lát. – Pedig most mégis inni akar! – Hát! Ez van! De nem látja, mert dolgozik. Egyébként csak egy kortyra gondoltam. – Na jöjjön, úgyis két üveg konyakot vettem, legalább a másikat van kinek adnom! – Nem kell nekem olyan sok! – Gyerünk! S felballagtak Imre lakására. Jól töltötték az estét, magányosan, kettesben. Részegségük közben nem tudta volna megmondani a világon senki, melyik embernek van több gondja…
Megjelent: 2017-07-22 18:00:00
|
