Keresés a honlapon:

Csengődi Péter: Por

 

 

Por

 

Egy nap a testgép kinyitotta a szemét. Az alkotó unottan nézett rá, megannyi ilyet látott már élete során. Hogy lesz-e valami különleges a dologból, az még a jövő kérdése. Szinte semmit nem csinált, csak takarítani kellett utána; ilyenkor nem szerette különösebben a gyermekeit. Igaz, nem ő alkotta meg a saját kezével, őt más testgépek hozták létre, de az ő parancsára; ezért az alkotó mégis saját gyermekének tekintette. Kezdetben a feje a teste harmada volt, ezért nem csinált mást, csak tanult, tanult, és tanult.

Aztán a testgép elkezdett beszélni. Még el kellett egy időnek telnie, mire megtanult mondani.

Egy nap a testgép az alkotóhoz fordult, és kérdezett:

– Mondd, te halhatatlan vagy?

– Éltem, amikor létrejöttél, és élni fogok, mikor megszűnsz létezni. Ilyen értelemben halhatatlan vagyok.

– És mondd, te mindenható vagy?

– Többre vagyok képes, mint amit el tudsz képzelni. Ilyen értelemben mindenható vagyok.

– Még egy utolsó kérdés: Látsz előre a jövőbe?

– Többet tudok arról, mi történik majd veled, mint te magad. Ilyen értelemben a jövőbe látok.

Az alkotó legnagyobb meglepetésére a testgép megtanult hallgatni. Ekkor kezdte csak igazán érdekelni. Hosszú időn keresztül képes volt nézni, merre megy, mikor mit cselekszik; annak a reményében, hogy egyszer megérti, mi motiválja.

A testgép szépen haladt a küldetése felé, amikor váratlanul összeomlott. Az egyik fő vezetékben már születésekor volt egy pici lyuk, amiről nem tudtak; de pusztán idő kérdése volt, hogy mikor tágul ki, és okoz végzetes károkat. Az elmaradt célok úgy sorakoztak egymás mellett, mint a félig kitöltött munkafüzetek.

Az alkotó sajnálta, amennyire tudta; de milliárdnyi elromlott testgép után nem volt képes mindegyik iránt fájdalmat érezni. Pedig igyekezett.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2017-07-15 18:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.